Miért van ennyit a labda az Újpestnél?

Az NB I első öt fordulójának elemzése közben kimagasló mutatót tapasztaltunk az Újpest nevével ellátott sorban, melynek miértjéért igyekeztünk utána járni.

A fenti két oszlopdiagramon jól látható, hogy az Újpest rendelkezik a legnagyobb labdabirtoklási aránnyal, ami kerekítve 65 százalékot jelent. A két legnagyobb bajnokesélyes, az edzőváltáson áteső Ferencváros és a BL főtáblájáért játszó Videoton 58-58 százalékos mutatóval rendelkezik. Az is jól kivehető tény, hogy az Újpest meccsein van a legtöbbet játékban a labda, hiszen a lila-fehérek 10884 másodpercet, 181 percet három órát birtokolták a labdát. Ha összeadjuk az ellenfél labdabirtoklásával az Újpest idejét, 16755 másodpercet kapunk. Érdekesség, hogy a Kisvárda a második a legutolsó adatot tartalmazó táblázatban 16363 másodperccel. De most nem a sereghajtó újoncról, hanem az Újpestről van szó, s az eszmefuttatást az alábbi diagram megtekintését követően folytatjuk.

Az első és legfontosabb tény mindamellett, hogy Nebosja Vignjevics csapata tényleg igyekszik szépen felépíteni támadásait, hogy az Újpest a rendelkező játékidő, azaz a 450 perc 84,67 százalékát úgy játszotta le, hogy az eredmény számára nem volt kedvező.  A lilák 149 percet hátrányban játszottak, míg további 232-őt úgy, hogy az eredményjelző döntetlent mutatott, s mindössze vezetést csak 69 percig élvezhettek. Szombathelyen kétszeri megoszlásban 24 percet, a Kisvárda ellen a Megyeri úton szintén 24 percet, míg Pakson 21 percet.

Tehát láthatjuk, hogy az Újpestnek igyekeznie kellett azért, hogy támadó szellemben futballozva a maga javára fordítsa az eredményt. Összességében sikerült is érvényesítenie mezőnyfélét, hiszen csak az MTK ellen veszített, míg hátrányból felállt a Mezőkövesd ellen és  bedarálta a nehezen emészthető Kisvárdát, ami négy pontot jelentett a mezőnyfölény mellé.

Aminek az Újpest egyértelműen köszönheti labdabirtoklási fölényét:

• Nebojsa Vignjevics játékfilozófiája;
• az eredmények kedvezőtlen alakulása;
  • több területhez jutott a védekezését hátrébb húzó ellenfelekkel szemben;
  • kevesebb energiát fordítottak ellenfelei a labdabirtoklásra és inkább a gyors ellentámadásokra helyezték a hangsúlyt;
• hogy góljait viszonylag korán, leggyakrabban a 16. és a 30. perc között kapja;
• a szinte azonnal megszerzett hosszú kapuskirúgások;
• a passzivitás, a rizikómentes alibipasszok szélességben, melyek nem az ellenfelek megbontását szolgálták;
• az olykor feltűnően kevés, vagy inkább gyámoltalan egyéni szélső megoldás, betörés főként az 1:1 elleni szituációkban;
• a sok beadás, melyeket az ellenfelek védői nem megjátszottak, hanem csak tisztáztak;
• a nyertes párharcok (802-ből 444, ami 55,36%, s ezzel az élen áll);
• és a kevés elkövetett szabálytalanság (58).

Amitől csökkenni fog az újpesti labdabirtoklási fölény:

• Ha jobb ellenféllel találkozik (Videoton, Ferencváros, Debrecen, Honvéd);
• ha kedvezően alakul számára az eredmény (Szombathelyen kétszer is vezetett, s 50 százalékban birtokolta a labdát);
• ha meghatározó játékosai (középpályásai, pl.: Zsótér)  közül egy-kettő kiesik.